Egyesületet alapítanak a Csömörön lakó erdélyiek
2024. 04. 11.
Március végén két település-névhasználati kérelemhez járult hozzá a helyi önkormányzat képviselő-testülete.
Erdélyi Magyarok és Székelyek Csömöri Egyesülete néven új civil szervezet alakul a településen. Erről az önkormányzathoz benyújtott Csömör névhasználati kérelem kapcsán szereztek tudomást a képviselők. A képviselő-testület egyhangúlag támogatta a település nevének felvételét a várhatóan a közeljövőben hivatalosan is megalakuló szervezet részére. A kérelmet Dósa György, Határ úti lakos nyújtotta be, akit többen a Szüreti mulatságról ismerhetnek, hiszen már többször díjazták finom ételeit a bográcsozó versenyen, ahol a székely-erdélyi gasztronómiai különlegességek is szerepeltek már a nevezett ételek listáján.
Csömörön, mint ahogy más fővárosi agglomerációs településen is, az utóbbi két-három évtizedben számosan települtek le Erdély különböző magyarlakta városaiból, falvaiból érkezve. A magyarországi református egyház, ezen belül az utóbbi időben megerősödő helyi református gyülekezet is bevallottan támaszkodik a településen otthonra találó erdélyiekre, pl. világi vezetőjük, Deák Ferencz gondok szintén onnan származik.
Az önkormányzati honlap polgármesteri beszámolóit olvasgatva az utóbbi évtizedben igen sok romániai magyar származású lakos tett állampolgársági esküt a helyi polgármesteri hivatalban. Emellett a legnépesebb csoportot a kárpátaljai magyarok teszik ki, amit az orosz háborús agresszió várhatóan csak felerősít, hiszen az elmúlt két évben több ukrajnai menekült érkezett a faluba. A kárpátaljai magyarság csak a negyedik legnépesebb külhoni, magyarlakta terület a Kárpát-medencében, a második legnagyobb Felvidékről és a harmadik legnagyobb Vajdaságból lényegesen kevesebben érkeznek Magyarországra, így Csömörre is.
A másik névhasználati kérelmet a volt Bócsi-kastély új tulajdonosai, a Budapest XVII. kerületi székhelyű Felfedezések Alapítvány adta be az önkormányzathoz. A Csömöri Édenliget Központ elnevezést is egyhangúlag támogatták a képviselők. A számos új funkcióval (pl. életmódközpont, egészségmissziós programok, leendő alapítványi iskola) működő ingatlanról korábbi cikkünkben már foglalkoztunk, mely itt olvasható.
Csömörön, mint ahogy más fővárosi agglomerációs településen is, az utóbbi két-három évtizedben számosan települtek le Erdély különböző magyarlakta városaiból, falvaiból érkezve. A magyarországi református egyház, ezen belül az utóbbi időben megerősödő helyi református gyülekezet is bevallottan támaszkodik a településen otthonra találó erdélyiekre, pl. világi vezetőjük, Deák Ferencz gondok szintén onnan származik.
Az önkormányzati honlap polgármesteri beszámolóit olvasgatva az utóbbi évtizedben igen sok romániai magyar származású lakos tett állampolgársági esküt a helyi polgármesteri hivatalban. Emellett a legnépesebb csoportot a kárpátaljai magyarok teszik ki, amit az orosz háborús agresszió várhatóan csak felerősít, hiszen az elmúlt két évben több ukrajnai menekült érkezett a faluba. A kárpátaljai magyarság csak a negyedik legnépesebb külhoni, magyarlakta terület a Kárpát-medencében, a második legnagyobb Felvidékről és a harmadik legnagyobb Vajdaságból lényegesen kevesebben érkeznek Magyarországra, így Csömörre is.
A másik névhasználati kérelmet a volt Bócsi-kastély új tulajdonosai, a Budapest XVII. kerületi székhelyű Felfedezések Alapítvány adta be az önkormányzathoz. A Csömöri Édenliget Központ elnevezést is egyhangúlag támogatták a képviselők. A számos új funkcióval (pl. életmódközpont, egészségmissziós programok, leendő alapítványi iskola) működő ingatlanról korábbi cikkünkben már foglalkoztunk, mely itt olvasható.
(A képen a "Csömöri Erdélyi Magyarok és Székely Baráti Kör" csapata látható a 2023. évi Szüreti borgácsoló versenyen. Fotó forrása: Csömöri Polgármesteri Hivatal és Petőfi Sándor Művelődési Ház.)
Hozzászólok