Csömörről röviden
Ez a talán elsőre nem túl kellemes hangzású név egy olyan települést jelöl,
amely kevesebb, mint egy kilométerre található – az eredetileg szintén nem túl kellemes, de már megszokott hangzású – Budapest mellett. Másnak (például a lakóházaink közvetlen közelében lassan egy éve átadott M0-s építőinek) csak egy dimbes-dombos tájat jelent, nekünk viszont nagyon is kedvelt lakóhelyünket, ahol már több mint kilencezren élünk – köszönhetően az utóbbi két évtizedben főleg a fővárosból kiköltöző négyezer embernek.
És hogy miért volt már jó eddig is itt lakni? Elsősorban azért, mert a település nagy része még mindig csendes, nyugodt, igen jó levegőjű és jó hangulatú falu, mellesleg a pesti agglomeráció egyetlen zsákfaluja, vagyis lényegében nincs átmenő forgalom, hiszen aszfaltút csak a főváros felé vezet (ilyet a budai oldalon is csak egyet találni, Nagykovácsit). A „falu” szót is nyugodtan használhatjuk, és nem csak azért, mert ez egy szociográfiai fogalom, szemben a hivatalos „nagyközséggel”, ami az ötezer fölötti települések közigazgatási elnevezése Magyarországon; hanem azért is, mert a viszonylag sok lakos ellenére inkább falusias jellegű Csömör. Ez jelent persze rosszat is: az általános rendezettség, a szép települési látkép, a gyönyörű fekvés mellett a hazai stílusnak megfelelő kockaházak és újgazdag, gyakran ízléstelen paloták sokaságát (ez egy igen gazdag falu!), az agglomeráció nagy részét jellemző eklektikusságot; és erősen fejlett infrastruktúrát (teljes a közműellátottság), és néhány éve már 5-10 perces autózással elérhető az Auchan, a Decathlon vagy a Next Stop.
De a falusias jelleg jelent jót is. Például azt, hogy a mostanra már az eléggé „kevert” lakosság ellenére igen összetartó a falu, a központi lakórészeken járva nagyon közvetlenek az emberek, ahogy mondani szokás: „mindenki ismer mindenkit”. Itt még valóban élő a néphagyomány, mert az őslakos szlovák családok (bár él itt néhány sváb gyökerű família is) „nénikéi” közül sokan hétköznap is népviseletben járnak, sőt, egymás között is, a boltban, az utcán szlovákul, pontosabban tótul, a magyarral keveredő, a szlovák irodalmi nyelv kialakulása előtti régi tájszólásban beszélnek. És milyen furcsa: ők, akiknek az élete számunkra elképzelhetetlenül kemény volt, sugározzák a legtöbb vidámságot és az igazi dinamizmust, még így, a gazdasági világválság kellős közepén is; amiből valamit sikerült is továbbadniuk a kevert szlovák nyelvet többé-kevésbé még értő és olykor az utcán szintén beszélő gyerekeiknek, unokáiknak.
Mielőtt elkészítjük egyesületi honlapunkra-helyi hírportálunkra az igazi, részletes községismertetőt, még röviden néhány lényeges települési jellemzőről:
A szlovák gyökerekkel függ össze a falu evangélikus jellege, amely egy kifejezetten nagy létszámú, aktív, országosan is jó hírű lutheránus közösséget jelent. Nem véletlen, hogy önálló, sokfunkciós és nagyon szép gyülekezeti-ifjúsági házat működtetnek. Emellett azonban egyértelműen a római katolikus egyház hívei jelentik a többséget Csömörön is, ráadásul hozzájuk fűződik az ország egyik leglátványosabb körmenete, elmondhatatlanul gyönyörű, sok száz méteres virágszőnyeggel az utcákon, ami a falu legrégebbi turisztikai látványossága is. A vallási körképhez hozzátartozik, hogy a nagyszámú beköltözőnek köszönhetően egyre népesebb a református közösség, amelynek még nincs temploma, de nemrég elkészült a gyülekezeti háza. A harmadik protestáns felekezet, a baptista, azonban már régóta rendelkezik gyülekezeti házzal, amely egyben az aktív egyházi kórus próbáinak helyszíne.
A település méretéhez képest egészen rendkívüli a csömöri versenysport, melynek otthona a kilencvenes években épült sportcsarnok. Régen, a hatvanas-hetvenes években különösen, messze földön híres volt az első osztályú csömöri férfi kézilabda csapat,amely most az NB/II-ben játszik. Több mint egy évtizede viszont csömörinek mondhatja magát az ország egyik patinás futsal (ez olyan, mint a kispályás foci, csak egy alig pattanó speciális labdával játsszák) csapata, az RFC Csömör. De van még többek között megyei osztályban érdekelt női kézilabda csapat, profi kerékpár szakosztály, és az ismert magyar ping-pongosnak, az itt lakó Németh Károlynak köszönhetően virágzik az amatőr asztalitenisz-élet. Az új szabadtéri sportcentrumnak köszönhetően néhány éve (közel fél évszázad után) ismét van nagypályás futball csapata a településnek, a Csömör KSK a megyei II. osztályban játszik. A salakos atlétika pályán kivaló, országos eredményeket elérő atlétika szakosztály tartja az edzéseit.A két nagyon jó minőségű salakpálya pedig bérelhető.
Még mindig sport, de külön bekezdést érdemelnek a lovasok: elképesztően sok, kb. húsz nyilvános lovarda-lovasiskola, és ugyanennyi magán lovastanya található a csömöri határban. Lovagolni akarók vagy lovukat bértartásba adni szándékozók jöjjenek Csömörre! Ha a külterületre kiautózunk vagy kibringázunk a leaszfaltozott külső Rét utcában, akkor ráadásul nem csak sok lovas helyet és modern arisztokrata birodalmat, hanem a falu egyik fő nevezetességét, az ún. Bócsi-kastélyt is megtekinthetjük. Ez nem csak egy (egykori) nagyon-nagyon gazdag ember nagyon-nagyon nagy háza, egy még annál is nagyobb, repülőgép-leszállóval, gyümölcsössel és medvefarm melletti tóval rendelkező birtokon, hanem egy igazi, jellegét tekintve is valódi kastély. Csak nem a XVIII. században, hanem az 1990-es években épült. Érdemes megtekinteni, legalábbis távolról, ugyanis a bejáratnál a „fegyverrel őrzött terület” felirat olvasható (vagyis a múzeumok látogatására használható üdülési csekk ide valószínűleg nem érvényes, bár biztos van az az üdülési csekk mennyiség…) És mivel mi itt Csömörön szélesen értelmezzük a sport fogalmát, ezért szintén ebben a bekezdésben hívjuk fel a figyelmet a horgászsport egyik legszebb Pest megyei helyszínére, a Csömöri horgásztóra.
Saj A A A Ahorgásztóhoz közel lévő, megyei védettség alatt álló ősláp egészen különleges hangulatot árasztó, kellemes kirándulási célpont. A falu másik részén terjeszkedik a legnagyobb összefüggő erdő, a Kálvária, amely lábnál kanyarog a Csömöri-patak – a kettő találkozásánál található sétányt igazi erdei játszótéren játszani szerető gyerekeknek, andalgó szerelmespároknak, de még kritikus öko-bio szemléletben élőknek is jó szívvel ajánljuk. Ha pedig valaki az újabban már csak egyhetes magyar télben szánkózásra vágyik, itt a kb. tíz (!)szánkópálya között talál egy 350 méter hosszút is (vigyázat, igazi fekete pálya!).
A Csömöri Körtúra 20 kilométeres gyalogos és kerékpáros útvonala egészen egyedülálló, ilyen sehol sincs. Akér csak egyes részeit bejárva is sok-sok érdekes látnivalóval ismerkedhetünk meg. A körtúra honlapja itt érhető el :http://csomorikortura.hu/
E mégsem túl rövidre sikeredett kedvcsináló vége felé egy gasztronómiai javaslat: a környéken tényleg híres Zöldfa vendéglőbe mindenki térjen be! A pesti árakhoz képest baráti, ám laktató és nagyon-nagyon finom ételek sokaságát kínálják itt nekünk. Ahogy mondani szokás, házias a koszt, de sok különlegesség (pl. lávakövön sült ételek) is fogyasztható a falu központjában található étteremben.
Végül a közlekedésről röviden annyit (úgyis mindenkit ez érdekel igazán), hogy az Örs vezér térről autóval, átlagos forgalomban 15 perc kiérni Csömörre. Az egyre ritkábban járó HÉV menetideje 23 perc, az ennél sűrűbben közlekedő, az IKEA elől (ugye ez is milyen közel van!...) induló busz menetideje még ennél is rövidebb, köszönhetően az éppen aktuális szolgáltatótól függetlenül sokszor szó szerint rodeózva száguldozó buszsofőröknek. És hát ugye 2008 ősze óta itt robog el az M0-s, amely lehetővé teszi, hogy a látogatók Csömörre „tévedjenek”, még akkor is, ha az eredeti úticéljuk mondjuk Budakalász volt…
A közlekedéshez tartozik, hogy a fővárosból immár négy helyen lehet kerékpárraláthajtani az M0-s fölött Csömör irányába (pontosabban két járda-kerékpárút még csak készül). Ez a bekezdés persze részben a honlapot működtető Csömöri Civil Egyesület önreklámja is, hiszen a kerékpáros, gyalogos és kerekesszékes közlekedés érdekében 2007-2008-ban országos médiavisszhangot kiváltó demonstrációkat szerveztünk húsz más helyi és országos civil szervezet támogatásával. Erre az akciónkra azonban nem csak azért lehetünk büszkék, mert a településnek kiharcoltunk sok mindent, hanem azért is, mert ennek eredményként végre hivatalosan is bekerült az M0-s és a hazai gyorsforgalmi úthálózat tervezési koncepciójába a településeket összekötő kerékpáros közlekedés szempontjainak érvényesítése.
Összefoglalva: azért jó Csömörön élni, mert nagyjából mindent megkaphat az ember, amit egy kellemes kicsi-nagy falu nyújtani tud, és ráadásul igen közel van a főváros a maga széles szolgáltatásaival, kulturális és szórakozásai lehetőségeivel, és persze a legjobb(an fizető) munkalehetőségeivel. Csömörre hazatérve megtaláljuk az igazi hagyományápolást, térségi szinten is egyedülállóan gazdag civil-közösségi életet, és mindezt egy nagyon szép, kellemes, nyugodt környezetben