Felújítják az első világháborús emlékművet

A nyáron már eredeti állapotában fog állni a Hősök terén található központi települési emlékmű.

A mai Hősök terén álló, I. világháborúban elesett hősök emlékére állított emlékműnek igen érdekes története van. Még javában dúlt a „nagy háború”, de a Magyar Kormány már határozatot hozott, hogy minden település köteles emlékművet állítani az elesett hősöknek. Ez a döntés Csömört a lehető legrosszabbkor érte, mivel egyedülálló módon a háború ideje alatt épült meg az óvoda, melynek területén ma már a községi könyvtár áll (a háború alatt sehol az országban nem épült ilyen intézmény). Ez teljesen kimerítette a település kasszáját, így csak 1923-ban, az ország és a falu gazdasági helyzetének stabilizálódása után kezdtek gyűjtésbe. A pénz lassan csordogált és csak 1928-ban jelölték ki a mai Hősök tere néven ismert területet az emlékmű helyének, amit Vitéz parknak neveztek el. Az emlékművet Márton Ferenc neves erdélyi magyar festő, grafikus, szobrász tervezte meg, aki többek között Siklódy Lőrinc szobrászművésszel közösen alkotta meg Katona József síremlékét is Kecskeméten.
A munkálatokat a helyiek kalákában végezték, ki-ki a szakmájának megfelelően. Az emlékmű elkészültének időpontja vitatott, az eddigi kutatások alapján talált dátumok sajnos nem hitelesek. Az viszont biztos, hogy az emlékművet és a hozzátartozó országzászlót 1939. június 29-én maga József főherceg avatta fel. Idézzük a Magyar Távirati Iroda beszámolóját:
 
„Június 29-én, Péter és Pál napján avatta fel József kir. herceg tábornagy Csömör községben a Márton Ferenc szobrász- és festőművész által készített hősi emlékművet és országzászlót. A község harangjainak zúgása közben érkezett Csömörre József főherceg, akit a Hősi-téren vitéz Endre László, Pestvármegye alispánja, a gödöllői járás vezetőinek élén fogadott.(…)
A főherceg megkoszorúzta az emlékművet és hosszú tisztelgéssel adózott a hősi halottak emlékének (…) Ezután következett sor az országzászló avatására, Javornitzky Jenő miniszteri tanácsos az Ereklyés Országzászló Bizottság társelnöke mondotta a beiktató beszédet, amelynek során József főherceg engedélyére a Hiszekegy hangja mellett húzták fel a címeres országzászlót.”

Sajnos az ekkor már küszöbön álló következő világégés tovább bővítette a csömöri hősi halottak névsorát. Egy különálló emlékmű létrehozására több okból sem volt lehetőség, így erre az emlékműre vésték fel a neveiket, itt róhatjuk le kegyeletünket a II. világháború hősei előtt is. Ugyanitt emlékezhetünk az országot megcsonkító trianoni békediktátumra, amelynek 1920-as dátuma szintén felvésetett.
A rendszerváltás után több emléktábla is került a régi építmény falára: az egyik az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire hívja fel a figyelmet (és egy külön bevésés Knipfer Tibor csömöri áldozatra) és önálló táblája van a kommunizmus áldozatainak is. A helyi német önkormányzat néhány éve a malenkij robotra elhurcolt német ajkú csömöri lakosokra emlékezett egy külön emlékkő felállításával. Pár méterre az emlékműtől ültette 1993-ban a szabadság fáját az első szabadon megválasztott csömöri polgármester és képviselő-testület.
A civil önkormányzat képviselő-testülete januárban döntött az első és második világháborús, illetve a trianoni emlékmű teljes, eredeti állapotában történő felújításáról. Emellett egy külön emlékfalra kerülnek a rendszerváltás utáni emléktáblák. Ez utóbbiról a kulturális bizottság ülésén egyeztetett Fábri István jelenlegi és Bátovszki György korábbi polgármester, illetve dr. Paulovics Mihály korábbi tanácselnök. Az emlékmű felújítására Aranyossy-Péter Máté helyi hadtörténeti kutató, a második világháború helyi eseményeiről nemrég megjelent könyv szerzőjének kutatásaira alapozva és az ő szakmai irányítása mellett kerül majd sor. A régi emlékmű részét képező ún. ország zászlót mostantól a nemzeti ünnepek alkalmával húzzák majd fel a főtéren.
 
Sipos Tamás