Október 23. – Így ünnepeltünk mi

„Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van…”

A községben lezajlott valamennyi ünnepi megemlékezés közül a legrövidebb, ám annál tartalmasabb az általános iskolai ünnepség volt. Bátovszky János igazgató néhány tömör és a gyerekek nyelvére formált mondattal írta le az 56-os forradalmi hangulatot. A „pesti srácokat” említette, a nagy szegénységet, ami abban az időben a magyarokat sújtotta, s ami szerepet játszott abban, hogy végül „puskákat fogtak a kezükbe”; szavait a diákok nagy figyelemmel hallgatták. Az igazgatói beszéd után a 7. c. osztály tanulói mondták el egyszerű színpadképekben Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról c. versét. A műsort Geszti Péter Magyarország c. dalával zárták. A népszerű sláger szövegét mindenki megkapta, az iskolai énekkar nagyobbjaihoz versszakonként csatlakoztak előbb a kicsik, aztán a szereplők, végül az egész közönség.

Még nem volt elszámoltatás…

Pénteken délután rendezte sajátos díszletek és kosztümök felvonultatásával ünnepségét a Gloria Victis Alapítvány a kommunizmus áldozatainak állított emlékműnél. A hagyományokhoz híven most is egy teherautó platójáról tartották a megemlékező beszédeket; az alapítvány részéről köszöntőt mondott Mátyás Sándor, majd Bertha Szilvia a Jobbik képviseletében szólt az egybegyűltekhez. Vécsey László országgyűlési képviselő is beszédet mondott, s több, az 56-os eseményekben részt vett vendég is énekelt, verset mondott és szónokolt. Leghevesebben egy Németországba emigrált 56-os férfi szólította fel az ünneplőket az emlékezés fontosságára. Szavait úgy zárta: „Míg nem lesz elszámoltatás, addig nem lesz megbocsájtás sem!”

Az eseményre Kukorelly Endrét, az LMP képviselőjét is várták, aki beszédet is mondott volna, ám ő – mint az elhangzott – „objektív okok miatt” nem érkezett meg. A programot koszorúzás zárta. Az 56-os szervezetek és alapítványok mellett politikai pártok, civil szervezetek, a református egyház és az önkormányzat is elhelyezte a megemlékezés virágait.

Külön ünnepelt a Fidesz

Az ünnep napján, vasárnap délelőtt 10 órakor gyűlt egybe a Fidesz csömöri csoportjának mind a tizenkét tagja a Hősök terén, hogy csendes megemlékezésben, a községi ünnepléstől eltérő időpontban gyújtson gyertyát és koszorúzzon a hősök emlékére.

Együtt ünnepelt Csömör

Az önkormányzat és a művelődési ház az 1956. október 23-i szabadságharc tiszteletére rendezett központi megemlékezésén vasárnap délután Biró Attila alpolgármester mondott ünnepi köszöntőt. Beszédében kiemelte, hogy kevés olyan nemzet él a világon, amelynek ünnepe a föld minden táján üzenettel bír. Mint mondta: „Október 23-án a magyarság romba döntötte azt az ostoba nyugat-európai vélekedést, miszerint a kommunizmus ugyan rossz, sőt, egyenesen a Sátántól való, de legalább záloga lehet a II. világháború utáni törékeny világbékének.” Az alpolgármester sajnálattal szólt arról is, hogy noha október 23-a a nemzeti egység ünnepe is, ma mégis egyesek külön ünnepelnek, vagy egyáltalán nem ünnepelnek.

Az ünnepi beszéd után színházi előadás következett, amely egy 1956-ban játszódó szerelmi történeten keresztül mesélte el a forradalom és szabadságharc sokak számára sorsdöntő következményeit.

Az előadás után már sötétben kezdődött a koszorúzás. A fáklyákkal megvilágított úton az önkormányzat, a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat, a KDNP és az MSZP csömöri szervezetei, civil szervezetek és csoportok vonultak fejet hajtani az 56-os hősök emléke előtt. A hivatalos koszorúzás után a szervezők által biztosított kis mécseseket minden résztvevő letehette az emlékműnél. A program a Szózat eléneklésével zárult.

Az önkormányzat részéről Fábri István polgármester és Tormay-Lesták Mária képviselő koszorúzott. A Csömöri Civil Egyesületet Pásztor Sándor és Rajnai Henrik képviselte. (képünkön)