Realista csömöriek

Így nevezik magukat azok a fiatalok, akik az idei önkormányzati választások kampányában tűntek fel karakteres, egyesek megítélése szerint meglehetősen nyers és kritikus hangvételű üzeneteikkel. Ezekben egyértelműen elutasították a jelenlegi, civil vezetésű önkormányzat ellen a választásokra összeállt ellenzéki csoport, a Szeretlek Csömör tevékenységét. Alábbiakban a Realista Csömöri Fiatalok Mozgalma (hivatalosan nem bejegyzett szervezet) három képviselőjével, Lassan Péterrel, Csányi Istvánnal és Sipos Tamással (a képen balról jobbra) beszélgettünk.
 
Aktívan politizáltok? Figyeltétek például az önkormányzat – akár a mostani, akár az előzőek – tevékenységét, intézkedéseit?

Lassan Péter: Igen, mi már oviba, iskolába és középiskolába is együtt jártunk, itt lakunk születésünk óta, és nagyon szeretünk itt élni. Követtük a fejleményeket, főként hogy mindhárman az Újtelepen élünk, és itt az elmúlt években nagyon sok fejlesztés megvalósult. De az is feltűnő volt, hogy más, elhanyagoltabb részek is fejlődtek: pl. a Majorszegi vagy a Laky sarok. Jónak tartottuk azt is, hogy nem vezettek be új adókat, mint sok helyütt a környező településen.
Sipos Tamás: Én négy évvel ezelőtt nem tudtam „hová tenni” az új polgármestert és először nem is volt szimpatikus. Aztán ahogy láttam, hogy a falu egy magas szintről lép egyre feljebb, fokozatosan nőtt a bizalmam. Négy éve nem is szavaztam polgármesterre, csak képviselőkre, döntően persze akkor is a civilekre. Engem egyértelműen a civil önkormányzat tevékenysége győzött meg.

Miért éreztétek fontosnak, hogy a kampányban hallassátok a hangotokat?

L.P.: Nem ismertük személyesen a Civil Egyesület tagjait, nem is egyeztettünk velük kampányról. Saját kezdeményezés volt, a jelenség ellen tiltakoztunk. A Szeretlek Csömör különböző érdekcsoportok sértődöttségét kihasználva működött, pedig hát megfelelni mindenkinek nem lehet. Mi is szeretjük Csömört, és minket tulajdonképpen az akasztott ki, hogy még a jó dolgokat is kritizálják, főleg a facebook-on ment nagyban a hergelés.
Csányi István: Láttuk azt az átlátszó, provokatív, tartalom nélküli marketinggel nyomuló, és a jó dolgokat is indokolatlanul kritizáló kampánytevékenységet a másik oldalról, ami arra sarkallt bennünket, hogy saját lehetőségeinkhez képest hangot adjuk véleményünknek. Ami egyébként nagyon sok ember véleménye volt, csak nem mertek/tudtak megszólalni, vagy nem tudták szervezetten hallatni a hangjukat.
S.T.:  Én attól féltem, hogy olyan település leszünk, mint Budakalász vagy Kistarcsa, ahová aludni járnak haza az emberek. Mostanra olyan széles lett a programkínálat, ami egyre inkább itt tartja az embereket: színház, hagyományőrzés, sétálás, kirándulási, sportolási lehetőségek. Nem akartuk, hogy ez az irány változzon.

Nem gondoltátok, hogy a negatív kampány visszaüthet?

Cs. I.: Dehogynem! Az amerikai gerillakampány módszereit választottuk: ne legyen személyeskedő, gyűlöletkeltő, de legyen határozott, kemény. Csak a logóval volt gond, de jogász ismerősöket megkérdezve, a hivatalosan nem levédett, interneten fellelhető logó használata nem jogszerűtlen. Nem azonosítottak velük minket, nem tévesztettük meg vele az embereket. Pont egy centivel igyekeztünk a legális kereteken belül maradni. A székházrombolásokhoz képest mi csak egy markáns véleményt fogalmaztunk meg, erre kijelölt hirdetőhelyeken, nem rongáltunk meg vele semmit a közterületeken. Szabad, demokratikus országban ez egy teljesen normális dolog.
S.T.: Igen, nem is említeném kampánynak, simán véleménynyilvánításnak. Ha tényleg törvénysértő lett volna a tevékenységünk, akkor a Helyi Választási Bizottság is nyilván megtette volna a kötelező lépéseket.
L.P.: Személyesen és telefonon is kaptunk olyan jelzést, hogy valamit tenni kéne, nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy még a jó dolgokat is kritika érje. Érdekes volt látni egyébként, hogy most sokan nem vallottak színt a kampány során. Nem vállalták nyíltan, hogy kikkel szimpatizálnak, lehetett érezni egy kis félelmet.

Ti nem féltek? 
                         
S.T.: Mitől? Feddhetetlenek vagyunk, a szó szoros értelmében civilek vagyunk. Véleményünk van, nincs miért félünk.

A Szeretlek Csömör egyik kritikája a jelenlegi vezetéssel szemben az volt, hogy ezek a fejlesztések csupán hangulatjavító intézkedések, látszattevékenységek, és nem történtek valódi nagyberuházások a községben, mint korábban.

Cs.I.: Szerintem a csömöriek nem vitatják el az előző polgármester 20 év alatt elért érdemeit, legalább is én semmiképp. Ennek a ciklusnak a feladata az volt, hogy Csömört egy biztonságos, nyugati színvonalú településsé változtassa, a mindennapi életfeltételeken javítson. Magyarországon az elmúlt években nem ez történt, viszont nálunk arra épült az önkormányzat működése, hogy komfortosabbá tegyék a települést. Úgy tűnik, hogy hitelfelvétel nélkül is fenntartható mindez. Az EU-s direktívák szerint a 7 magyarországi régió nem egyformán jut forrásokhoz, ezzel Csömör nem nagyon tud mit kezdeni szerintem, egyszerűen a nálunk kevésbé fejlett régiókba jut több forrás.
L.P.: Nagytarcsán például nem volt semmi előtte, tehát hogy oda került egy ipari park, az ott nekik valóban nagy lépés volt. Csömörön az elmúlt négy évben láthatólag nem ez volt a prioritás, de ki tudja, lehet a következő években erre is koncentrálnak majd. Habár a működő tőke mostanában nem beáramlik az országba, sokkal inkább kifelé.
S.T.: Nekünk is megfordult a fejünkben, hogy kellene még ingyen sör és függővasút is Csömörre.
Cs.I.: Nem, a Disneyland-et kellene ide hozni…

Na jó, vissza a jövőbe! Most megint hallgatni fogtok?

Cs. I.: Szeretnénk csatlakozni a Csömöri Civil Egyesülethez, jelentkeztünk munkára, ha bármiben tudunk, szívesen segítünk.