VI. Szlovák farsangi bál

Az országban mindenki kesereg az áremeléseken, az egyre feszítőbb létbizonytalanságon és a horribilis benzinárakon, de Csömörön farsang idején minderre fittyet hányva tombol a báli közönség. Mint legutóbb, január utolsó szombatján a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat bálján, és feltehetően még a soron következő mulatságokon (a teljes lajstrom itt).

A hatodik alkalommal megrendezett Szlovák bálra már kora reggeltől készültek a szervezők; díszítettek, rendezkedtek, szervezkedtek, hogy az este gördülékenyen és jókedvűen telhessen. A bál jellegét tekintve a batyus kategóriába sorolható, tehát mindenki felpakol, s azt eszi, amit hozott, de a rendező Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat gondoskodott arról, hogy a „közös asztalon” legyen hurka-kolbász, szendvicsek és házi készítésű töltött káposzta…

A rendezvény este 8 órakor kezdődött, és ellentétben az egyéb bulik lassan kibontakozó hangulati ívével, a résztvevők közül többen minden előzetes „ráhangolás” nélkül, az ajtó küszöbét átlépve máris táncra pendültek. Ehhez persze nélkülözhetetlen volt a vérpezsdítő tánczene, amit Lustyik István és zenekara szolgáltatott. A bemelegített közönség rövid programot is megtekintett a nemzetiségi hagyományokat ápoló Furmicska Néptánc Együttes előadásában. Az este folyamán többször is színpadra lépett a néptánccsoport. Pontosabban a színpad alá, hiszen a színpadról, ahol a zenekar foglalt helyet, leszorultak a táncparkettre. Ám ez csak jót tett a hangulatnak, hiszen a közönség gyűrűjében sokkal kényelmesebben és érezhetően felszabadultabban ropták a táncokat a kis és nagy furmicskák.

Este 10 órakor egy Horehon elnevezésű koreográfiát adtak elő – kétszer, mert a közönség visszatapsolta a produkciót, amit egy egyesületi tag „importált” Csömörre egyenesen Szlovákiából. A műsorban szerepeltek üveges és botos táncok, valamint egy rendhagyó charleston bemutató is. Az elmaradhatatlan tombola is sorra került éjfél után értékes nyereményekkel, a fődíj egy kétszemélyes wellness hétvége volt…

Első alkalommal mutatta be a nemzetiségi önkormányzat alkalmi dalárdája – kiegészülve néhány beugró jó hangú csömöri férfival – az idősebbeknek ismerős, a fiatalabbaknak ajánlottan megtanulandó „csömöri egyveleget”. Ebben a hosszú, nem egyszer pikáns szókapcsolatokkal egybefűzött dalkoszorúban több nóta részleteiből áll össze egy új, önálló jelentéssel bíró alkotást, ami régen a legénybúcsúkon volt népszerű a házasulandó legények körében, a sokadik pohárka után... Az egyveleget Paulovics Mihály, a Vox Animi Vegyeskar kóristája vezette.

Mint egy rendes báli tudósításban, itt is meg kell említenünk az esten felbukkant illusztris vendégeket. Itt volt Imrich Kovác, Csömör szlovákiai testvértelepülésének polgármestere és felesége, aki hosszú világoslila báli ruhában ropta a táncot egész este jókedvűen. A bálon részt vett Fábri István polgármester, Tihanyi Ferenc és Pásztor Sándorönkormányzati képviselők és Bátovszky János iskolaigazgató, Ráduly Ildikó, a Zeneiskola igazgatója férjével, Takács Lászlóval, a Vox Animi Vegyeskar művészeti vezetőjével és a Furmicska csoport énekkari felkészítőjével. A bál első néhány percében felbukkanni láttukBátovszki György volt polgármestert, aki a helyi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat megválasztott képviselője. A közönség nagyobbik részét a szlovák gyökerüket vállaló helybéliek, az egyesület tagjai és a hozzájuk tartozó családtagok alkották, de ott volt például a Csömöri Civil Egyesület egyik alapító tagja, Ákoshegyiné Krizsán Anna, aki a gyermekkora természetes öltözékének számító csömöri népviselet egyik csodálatos ünnepi viseletét öltötte magára és volt olyan kedves, hogy kameránk elé állt, hogy megörökíthessük. Íme:

A kép bal szélén népviseletben Szabó Erzsébet, a bál főszervezője és háziasszonya, a Furmicska Néptánc Egyesület lelke és a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. Nincs mit szépíteni: nélküle ez a bál sem jött volna létre...